Az utóbbi néhány évben Budapest lassan-lassan a lépcsőházi üzenetek Mekkájává vált, ha élhetek ezzel a képzavarral. Zseniálisan megfogalmazott üzeneteinket olyan természetességgel ragasztjuk a liftbe, kapuablakra vagy az aula hirdetőtáblájára, mintha csak odahaza a hűtőre tennénk.
Az alábbiakban ezekből a kényszer szülte frappánsan megfogalmazott üzenetekből válogattam egy csokorra valót.
1; Mindjárt könnyebb elviselni a meleg víz hiányát néhány gumimaci társaságában

2; Üzenet a sütitolvajnak

3; Az éjjel soha nem érhet véget

4; De kinek jut eszébe pelenkát kidobálni az ablakon?

5; … és csirkét a gázóraszekrénybe?

6; Apró jelek, melyek arra figyelmeztetnek, a zenélés nem a te műfajod

7; A dísznövénytolvajnak…

8; A kávéautomata üzemeltetőjének szeretettel

9; Ha nem a gangra, akkor hová való?

10; Így kell kertelés nélkül a görbe útra rálépni
